Reverse workshop

2011.07.05.

Szakmázzunk egy kicsit. Reverse workshop volt Berchtesgardenben. Mit jelent az, hogy reverse workshop? A normál workshopnál az ajánlattevő ül egy sima kis asztalnál, melyre táblával kiírják, hogy melyik céget képviseli. (egy teremben 50 -60 ilyen asztal is lehet). A látogatók, pedig akik számukra érdekesek, azokhoz odamennek tárgyalni. Ez lehet szabad formátumú (itt nincs meghatározva mennyi ideig tárgyalsz az adott személlyel). Avagy kötött formátumú, ez azt jelenti, hogy időpontra előre be lehet jelentkezni, hogy én mikor akarok az illetővel tárgyalni. Erre egy táblát tartanak fenn a bejárat közelében. Az előjegyzés általában előző nap történik. Ilyen esetben, ha letelik a 10 -15 perc (ahogy a szervezők döntenek), akkor csöngővel, avagy itt kolomppal jelzik, hogy csere, menj a következő tárgyaló feledhez, mert ide jön a következő delikvens.  Mennyivel másabb a reverse workshop? Ekkor a látogatók ülnek egy asztalnál és az ajánlkozó vendéglátók keresik fel őket. Nos itt ez a fajta volt, kötött formátummal, (15 perces időpontokkal), annyiban vegyítve, hogy 70%-ban mi határozhattuk meg, hogy mikor ki jöjjön hozzánk. Természetesen úgy alakították ki a rendszert, hogy egy vendéglátót, csak egy időben lehetett meghívni. Ez is érdekes volt, ahogy csinálták. Mindenki kapott az asztalszámának megfelelő számozott matricát, melyet odaragaszthatott a tervezett tárgyalópartner időrendi táblájára (jelezve, hogy a meghívottnak, mely időpontban kihez kell mennie tárgyalni). Ez a bejáratnál függött. Egy időpontra egy matricát lehetett ragasztani. Ha valakivel szerettem volna tárgyalni és annak minden időpontja foglalt volt mire én elkezdtem, ragasztani a matricáimat akkor pechem van, és akkor nem tudok tárgyalni azzal a céggel (személlyel). Nekem szerencsém volt. Előre kiválasztottam 19 partnert és ebből 17-et tudtam kijelölni (ennyi matricám volt). Figyeltem, hogy melyik tábla telik leggyorsabban (sokan ragasztottunk egy időben) és ha láttam, hogy gyorsan telik annak a táblája, aki nekem fontos lenne, akkor azokhoz ragasztottam azonnal. Volt 4-5 fél amelyik kevésbé volt fontos és azokból esett ki kettő, mert amikor nekik volt szabad idejük, akkor már nekem nem volt és végül a mennyiség miatt (17 időpontot jelölhettem)  is kimaradt kettő. A bajorok is választhattak. Erre 3 időpontot hagytak fent nekik. Kávé szünettel és ebéddel együtt 9 – 17 óráig tartott ez a rendezvény.  
Kikkel tárgyaltam? Kb. 4 német utazási irodával, szállások programok miatt. kb. 4 régió képviselőjével. (Itt is szállásokat kerestem, de kisebb városokban, célzottan adott régióban). Nagy városok képviselőivel (pl. München, Regensburg…) és néhány szolgáltatóval. Volt pl. egy cég, mely Ferrarikat, Bugattikat, Rolls Royce-okat ad bérbe sofőrrel, vagy anélkül. Gondolom, nem kell mondanom hogy nem a magyar turista volt a célcsoportja… Nagyon érdekes volt tapasztalni, hogy mennyire orosz és ukrán piacra volt beállva az egész rendezvény. A tárgyaló partnerek kb. 40 %-a – magyarul, a német felet képviselő cégek 40% - a – nevét olvasva Ludmillák, Szergejek és egyéb orosz nevek voltak. Ezeknek nem a magyar piac a piac, hanem az orosz és az ukrán. Az egyik német utazásszervező elmondta, hogy náluk 32 fő a cégen belül csak az orosz beutaztatást koordinálja. Természetesen mind beszél oroszul (avagy eleve orosz származású). Gondolják át egy fő egy évben hány csoportot szervezhet… Na ezt szorozzák be 32 fővel. Ezek után megkérdezném, mennyire vagyunk mi fontosak ezen a piacon? Mi voltunk a töltelék. (Ez alatt nem csak a magyarokat, hanem szinte az összes egyéb országot értem). Mindenki az oroszokat és az ukránokat ugrálta körbe. Engem ez nem érdekelt, én csináltam ami a cégemnek fontos, de nagyon látszott, hogy azért ők is tudják, hogy Bajorország turizmusának mi a legfontosabb. Hogy változik a világ… 66 évvel ezelőtt azért nem várták ennyire őket a németek…
A következő beszámolómban a kulturális és kiegészítő programokról fogok írni.

Vissza